Sorry

Úgy döntöttem hogy szüneteltetem a blogot. Tudom nem valami jó ötlet, de muszáj. Ott a suli, most a húsvét és nem tudok írni hétköznap részeket csak hétvégén és akkor is összecsapom. Mostanában se voltak valami értelmes fejezetetek mert szorított az idő, mindig szombaton írtam meg őket hogy vasárnap fel tudjam tenni. Ezért szüneteltetem, de blog addig is nyitva lesz. A következő rész Ápr. 17- én lesz ami hosszú lesz kárpótlásul. Nem nagy szünet tudom, de muszáj.
Addig is puszi: Katus

Helo:) Itt az új rész, rövid is lett meg nem valami jó , mert fél óra alatt írtam meg szóval xd :) De azért jó olvasást!:)
Ui.: El sem hiszem hogy már 10 feliratkozom van.Köszönöm :))
Puszi:Katus


~18. rész: Meghalt

Anya 10 perc múlva otthon is volt. Látszott rajta hogy nagyon izgult miattam.
- Miért rúgtak ki?- jött oda hozzám
. Hát.. hogy rossz táncos vagyok, meg hogy terhes vagyok. - szipogtam
- Jaj biztos máshol befogadnak. - ölelt meg
- De nekem ez volt az álmom, nem érted?- üvöltöttem rá
- Nyugi rendben lesz. –adott egy puszit az arcomra és meg jó szorosan átöleltem őt.
Egész nap velem volt anya így át tudtuk beszélgetni az élet nagy dolgait, és még egy csajos filmnézés is belefért. Hát i mást néztünk volna, meg mint a 3 méterrel a felhők fölötett. Mint mindig elbőgtem magam rajta. A filmnézés után elvitt a műkörmöshöz, aki nagyon szépen megcsinálta a körmömet és még anyáét is. Mikor hazaértünk már otthon volt Jessica is.
- Te ilyen korán?- kérdeztem
- Baj?- kérdezte gúnyosan
- Nem csak nem órán kéne lenned?- kérdeztem
- Lehet. - mondta duzzogva és felrohant
- Várj, utána megyek. - mondtam anyának nyugtatóan és úgyis tettem
Felsétáltam majd bekopogtam az ajtaján.
- Ne gyere be. - ordított
- Pedig bemegyek. – mondtam és be is mentem
- Te mit csinálsz? Cigizel? Azonnal dobd el. – mondtam mérgesen
- Miért? Megpofozol?- kérdezte
- Add ide. - mondtam és kicsavartam a kezéből
- Miért pakolsz?
- Elmegyek, innen nem bírom ki anyát se apát. - mondta a ruháit rendezgetve
- Téged ki változtatott egy így? Régen mindig a jó kislány voltál. – mondtam a múlton töprengve
- Most már nem az vagyok. Kiengednél?- kérdezte unottan
- Nem, itt maradsz. - mondtam
- De nem. - arrébb lökött és kiment majd lerohant a lépcsőn
- Nem menj el. - ordítottam utána

Hova akarsz menni?- kérdezte anya Jessicátol
- El innen. - ordította anya arcába majd kiviharzott
Anya csak maga elé nézett majd kitört belőle a sírás. Rögtön oda mentem hozzá
- Anya, utána megyek, mindjárt jövök, nyugodj meg. - mondtam és felkaptam a kabátomat és utána szaladtam,
Ami ezek után következett teljesen megváltoztatta az életem. Épp a zebránál értem utol.
- Nem menj. - mondtam neki
- De megyek. - mondta majd elindult a zebrán egyik irányba se nézve
A következő pillanatba egy kocsi ütötte el, ami tovább is hajtott. A bőröndje megsemmisült és neki vérzett a feje és a lába is. Rögtön oda futottam és elkezdtem rángani.
- Jessica! Ébredj fel. - üvöltöttem nekisírva
erre már egy csomón, körén gyűltek és hívták a menőket.
- Orvost!.- ordibáltam
- Mindjárt jönn hölgyem, nyugodjon meg.- szólt hozzám egy férfi
- Hogy nyugodjak meg?- kérdeztem ordibálva
Kb.5 perc múlva már oda is ért a mentő.
- Kérem, jöjjön velünk. - mondta a mentős én beszálltam a kocsiba
Útközben felhívtam anyát, aki nagyon ideges volt és ijedt s egyben. Igazából én magamat hibáztattam hogy-hogy engedhettem el menni. 
- Hogy van?- kérdeztem
- Újra kell élesztenünk leállt a szíve. - mondta a mentős
- Ne. De ugye nem hal meg?- kérdezte bőgve
- Nyugodjon meg és álljon hátrébb. - mondta és meg úgy tettem
 Pár perc múlva abbahagyták.
- Felébredt ? - kérdeztem
- Nem, sajnos, meghalt. - mondta ki az orvos
Mikor kimondta azt hittem, hogy ott rögtön én is meghalok.
- De nem, ő nem halhat meg. - mondtam ordítva
- De meghalt, kérem, szálljon, mert megérkeztünk a kórházba. - mondta
 Én rögtön a mosdóba mentem, hogy kisírjam magam. Belenéztem a tükörbe és rögtön elsírtam magam. Cudarul éreztem magam. Úgy éreztem, hogy én tehetek arról, hogy ilyen, hogy elment és hogy meghalt. Ha egy perccel korábban érem volna, talán most élne. Pár perc múlva összeszedtem magamat és kimentem. Anya, apa már ott volt.
- Na hogy van?- kérdezte anya kisírt szemekkel
- Hát.. meghalt. - borultam apa vállára
Ezek után csak bőgtem és bőgtem apa vállán majd elaludtam, mert nagyon fáradt voltam. Apa ébresztett fel fél óra múlva.
- Megyünk. –mondta szomorúan
- Menjünk. egyeztem bele
A hazaút szomorúan és hang nélkül telt. Mikor hazaértünk Bridgit ott sírt a kanapén.
Odamentem hozzá, mert tudtam erre anya nem lenne képes se apa.
- Nyugi, minden rendben lesz. - mondtam miközben egy könnycsepp legördült az arcomon

Sziasztok:) Tudom PÉNTEKRE ígértem az új részt de nem tudtam feltenni mert más elfoglaltságom volt de viszont a hoztam az új részt :) Remélem tetszeni fog :D
Puszi:Katus


~17. rész: Más élet

Délután anyával, Bridgittel és Jessicával elmentünk vásárolni. Nagyon elfáradt a lábam, mert körbe jártuk az egész plázát egy nyamvas cipőért, de megtaláltam az én kis csoda cipőmet. Anya a többieknek is vett persze valamit. Mikor hazaértünk csak ledőltem az ágyra és próbáltam aludni, de nem ment. Mert csörgött a telefonom. Niall volt az.
- Szia. - köszöntem
- Szia, kicsim. Tudnák találkozni? Fontos lenne. A London Eye előtt 1 óra múlva?- kérdezte
- Rendben. Hogy sikerült a koncert?- kérdeztem érdeklődve
- Nagyon jó volt. Sokan örültek, hogy babát vársz.
- Tényleg? Örülök neki, hogy jól fogadták. - mondtam
- Én is, de most le kell, tegyem, mert itt vannak a riporterek. Szia, kicsim puszi. - mondta és letette
Örültem, hogy hívott, mert egyébként is szerettem volna beszélni vele. Ledőltem az ágyra és pár másodperc múlva elnyomott az álom. Arra ébredtem fel, hogy esik az eső. Kinéztem az ablakon és úgy esett mintha dézsából öntenék. Aztán gyors megnéztem az órát. 14:45 volt. Gyorsan felvettem a ruhámat tettem egy kis minimális sminket megcsináltam hajamat és már indultam is. Szerencsére nem laktunk messze a London Eyetől így10 perc múlva oda is értem. Niall már ott volt
- Szia. - üdvözölt egy csókkal
- Szia. - öleltem meg szorosan
- Megyünk egy kört?- mutatott a körre
- Mehetünk. - válaszoltam és megfogta a kezem
Annyira jó érzés volt, hogy itt áll mellettem a pasim és a pocakomba ott van a gyerekünk.
Felültünk olyan jó volt. Elkezdtünk beszélgetni.
- Figyelj, kérdezni szeretné valamit. – jelentettem ki
- Mit?- kérdezte kíváncsian
- Azt hogy, hogy fogjuk nevelni a gyereket? Hol fogunk lakni? Miből vesszük meg a cuccokat. Annyi kérdésem van. - mondtam a cipőmet nézve
- Figyelj. - fogta meg az állam és maga felé fordította- Minden rendben lesz, és pici is jó környezetben fog nevelkedik rendben?- kérdezte
- Rendben. - mondtam
- Én is szeretnék veled beszélni. - mondta a szemembe
- Miről?- kérdeztem
- Hát arról, hogy menyire szeretlek. Tudom, az elején bujkálnunk kellet, sőt rosszul kezdődött a kapcsolatunk. De most nagyon örülök, hogy itt fejlődik a hasadban a mi kis babánk, és szívből szeretsz és én is. Volt, amikor együtt nevettünk és együtt sírtunk, de mindent túlélünk. Ezért hozzám jönnél feleségül?- nyújtott egy dobozt felém, amit kinyitott
Én abban a pillanatban a felhők felett voltam 3 méterrel szó szerint. Legördült egy könnycsepp annyira örültem.
- Persze. - mondtam és megöleltem
- Bocsi a rossz szónoklatélt nem vagyok a szava mestere. - mondta miközben felhúzta a gyűrűt a kezemre
- Úristen csodaszép, köszönöm. - mondtam és megcsókoltam
Persze a körülöttünk álló emberek rögtön fotózgatni és ujjongatni kezdtek. Mikor leszálltunk már mindenki tudta a hírt, és a fotósok csak úgy megrohamoztak minket. Pár kérdésre válaszolt Niall de aztán beültettet a kocsijába és gyorsan elhajtott. Mikor megérkeztünk hozzánk, kitett és elköszönt. Iszonyatosan boldogan léptem be a házba.
- Sziasztok. –mondtam
 - Szia, kincsem. Miért örülsz ennyire?- kérdezte apa
- Eljegyezett Niall. - mondtam
- Na, ez már igen egy igazi férfi a vőlegényedet egyik nap áthívhatnád vacsorázni.- ölelt meg apa
- Megbeszéltük. - mondtam és felmentem a szobámba
 Gyorsan bekapcsoltam a gépem és videó hívást indítottam Kattel és Cherrel. Nagyon örültek neki hogy eljegyeztek és én is. 1 óráig beszéltünk utána elkezdtem tanulni. Meg kellet tanulni egy táncot egy videóból. Nagyon nehéz volt, de megbirkóztam vele. Bár 10 percenként szünetet tartottam nehogy a picikének baja legyen. Mire megtanultam az egészet hulla fáradt voltam és már 6 óra körül járt , de kopogtak az ajtómon.
- Bejöhetek?- kérdezte
- Persze. - mondtam mire belépett Jessica
- Úristen, de gyönyörű. - nyúlt a kezemhez
- Köszönöm, szerintem is csodálatos- mondtam
- Anya tud róla?- kérdezte
- Nem, megjött már?- kérdeztem
- Igen, gyere, menjünk. - mondta majd lementünk
- Szia, anya, nézd. - mutattam neki a gyűrűt
- Jaj de szép, megérdemled. - ölelt át engem
Ezek után még hosszasan beszélgettünk anyával. De 9 körül úgy döntöttem, hogy inkább alszok, mert nagyon kifárasztott az a nap. Reggel elég nyúzottan keltem fel 6 körül. Letusoltam, mert este elfelejtettem majd felvettem a ruhámat és máris indultam suliba. Mikor beérem még csak én voltam ott ezért fölhívtam Niallt:
- Szia. - köszöntem
- Szia, picim. Hogy vagy? –kérdezte elég álmos hangon
- Jól vagyok, csak azért hívlak, hogy anya az mondta, hogy valamelyik nap átjöhetnél vacsizni. - mondtam
- Rendben. Melyik nap?- kérdezte
- Szerintem holnap rendben? Vagy neked az nem jó?- kérdeztem
- De jó lesz holnap, 7 körül ott leszek kincsem. - mondta
- Rendben most lekel, tegyem, mert megjöttek Cherék. Szia. - mondtam és letette
Az óra előtt egy csomót beszélgettünk a lányokkal és mindenkinek meg kellet, mutassa az én kis gyűrűmet. Aztán jött a hideg zuhany. Bejött a tanár és nagyon mérgesnek tűnt ezért rögtön maghoz hívott engem:
- Jó napot. - köszöntem
- Idefigyelj, ki vagy RÚGVA!- ordított rám
- Mit csinált? Miért?- kérdeztem könnyes szemmel
- Hogy képzeled, hogy teherbe esel a kurzusban, benne van a szabálykönyvben meg egyébként is nem táncolsz valami jól és te voltál a leggyengébb ezért eltanácsoltunk, mehetsz. Itt van, a kirúgási papírod csak írd alá. - adta kezembe a papírt és meg teljesen ledöbbentem, de aláírtam
- Most pedig menj el, nem akarom, hogy itt szülj meg. - nézett rám gúnyosan és pedig elrohantam felkaptam a táskámat és csak futottam és futottam.
Összetört az álmom Mindig is táncos akartam lenni hisz az életem a tánc volt. Sírva berontottam az ajtón, ne volt senki otthon ezért bánatomban felhívtam anyát.
- Szia. - szipogtam
- Szia, neked nem suliba kéne lenned? – kérdezte
- De csak kirúgtak, haza tudnál jönni?- kérdeztem sírva
- Persze rohanok. – mondta és letette

Jó hír

Sziasztok:)
Jó hírrel jöttem. Lehet hogy már holnap meg tudom hozni a kövi részt,ami hosszú lesz(kárpótlásul). Remélem az is tetszeni fog nektek. Nagyon örülök hogy mostanában már van komizó és hogy már 5 rendszeres olvasóm van :) nagyon köszönöm Pusziiii:))

Helo!.) Itt az új rész :D Elég rövid lett meg igazából nem szól annyira semmiről de azért remélem tetszeni fog!:)

~16 rész: Terhes vagyok!

- Ön kisasszony….. Terhes. - mondta az orvos
Mikor kimondta az orvos a terhes szót megállt bennem az ütő. Olyan volt mintha más világba lennék. Másodpercekig csak pislogtam majd megszólaltam.
- De az nem lehet. - mondtam
- De, ön terhes pontosan 4 hetes.
- De kitől vagy, hogy?- kérdeztem összevissza kapkodva a fejemet
- Azt még nem tudjuk, hogy kitől. Nincs tipp?- kérdezte az orvos
- De van. Behívná anyát, vagy ő már tudja?- kérdeztem ijedten
- Tudja, de a szőke srác még nem. Kit hívjak be először?- kérdezte
- Anyukámat. - mondtam és behívta
Először anya arcán nagy szomorúságot láttam, de miután elkezdtünk beszélgetni teljesen felvidult és nem s haragudott rám.
- Tudom, hogy nagy felelősség lesz. - mondtam
- Bizony az lesz, de megbirkózunk vele jó?- kérdezte anya
- Rendben. - öleltem meg
- Behívjam a barátodat?- kérdezte
- Igen. - biccentettem
Niall bejött. Láttam az arcán, hogy nagyon izgul értem és azt is láttam, hogy még nem tudja hogy i a helyzet.
- Szia. Jól vagy?- üdvözölt egy csókkal
- Szia persze. - mondtam átölelve
- Na, mit mondott az orvos?- kérdezte
- Öhh figyu. - Terhes vagyok. - mondtam
-MI? Tőlem?- kérdezte teljesen meglepődötten
- Szerintem igen. - mondtam
- Huh, apa leszek? –csillant fel a szeme
- Igen. - mondtam
- Jujj de jó. - örült
- Tényleg? Azt hittem, hogy nem fogsz neki örülni. Hogy ott a bandád, meg hogy nem én vagyok az igazi. - mondtam
- Hé, nyugi. Te vagy nekem az igazi. És a rajongók meg el kell, fogadják és banda meg mindenki. Mert mi szeretjük egymást. - mondta megfogva a kezem
- Lehet. –öleltem át
 Még pár percet beszélgettünk, de utána kellet neki menni próbára így elment. Mikor épp kiment az orvos jött be.
- Jobban van?- kérdezte
- Igen. Mikor mehetek haza?- kérdeztem
- Még ma. Fél óra múlva megérkezik az eredmény. Addig nyugodtan öltözzön fel. - mondta az orvos én meg így tettem
Felöltöztem a ruhámba, amit anya hozott be és megittam egy üdítőt anyával. Kb. negyedóra múlva már meg is kaptuk a leleteket és haza is mentünk. Otthon mindenki nagyon örült a hírnek még apa is. Bementem a szobába majd bekapcsoltam a gépem. Katie, Cher, Hilary, és Jenna mind rám írtak hogy-hogy vagyok. Valahonnan biztos megtudták a hírt, de nem tudtam. MÉG nem. Felmentem a twittere és nagyon ledöbbentem, de persze örültem is. Niall twettelt egy közös képet, ami még a szülinapomon készült és aláírta ezt: Az én gyönyörű barátnőm babát vár. Ugyanolyan szép lesz, mint ő.
Nagyon meghatódtam, hogy mit írt ezért gyorsan megcsörgettem, de nem vette fel. Már későre járt ezért gyorsan lefürödtem majd bele bújtam a puha pizsimbe és ledőltem az ágyra. 
- Bejöhetek?- kérdezte Jessica
- Persze, gyere. - mondtam
- Kérdezhetek valamit? A sulival kapcsolatban. -
- Persze. Mit?- kérdezte kíváncsian
- Képzeld felvettek az egyetemre, az orvosira. - mondta boldogan
- Úristen az tök jó, de ügyes vagy. - öleltem át
- Igen, köszi, csak egy baj van. Anyáék úgy tudják, hogy pszichológia szakra jelentkeztem. Hogy mondjam el nekik?- kérdezte teljesen kétségbeesetten
- Figyu! Menj eléjük és csak valld be őszintén. Rendben? Nem fognak haragudni. - nyugtatgattam
- Rendben. Köszi, a tanácsod. - mondta és lerohant
Kb. 10 perc múlva boldogan jött vissza, hogy anyáék milyen jól fogatták. Ezután még beszélgettünk kicsit a babáról. Majd megkérte, hogy segítések neki új telót választani. Végül ezt választottuk. Neki teljesen más izése van, mint nekem. Reggel anya költött fel fél 6- kor hogy muszáj beszélnünk.
- Jaj, mi a baj?- kérdezgettem
- Semmi csak hogy meddig tudsz majd suliba járni? Megkérdezted az orvost?- kérdezte
- Igen azt mondta, hogy 5 hónapos koráig nyugodtan járhatok. Komolyan ezért keltettél fel ilyen korán?- kérdeztem álmosan
- Igen, mert aggódtam érted. - magyarázott
- Nem baj. –mondtam
Ezután már nem tudtam vissza aludni ezért úgy döntöttem, hogy elmegyek tusolni. Mikor kijöttem elkezdtem öltözni rájöttem, hogy ha majd terhes leszek, akkor teljesen le kell majd cseréjem a ruhatáramat. Végül egy kényelmes összeállítást választottam. Bementem a suliba ahol mindenki rögtön letámadott, hogy hogy vagyok, meg hogy tényleg Niallel jársz meg ilyesmik. Egyébként az órák nagyon gyorsan elteltek mikor kimentem az épület előtt Niall várt Nagyon cuki volt. Csak pár percet tudtunk beszélgetni, mert ment fellépni, de akkor is annyira jól esett, hogy elém jött.

 Sziasztok!:) Meghoztam az új részt! A történet igazából csak itt kezd izgibb lenni,remélem tetszeni fog:D Ja és amint láttátok új külsője lett a blogomnak és nemsokára esz fejléc is:D Ja és még azt se felejtsem el hogy megváltoztattam a nevemet LollipopGirl-re :D
Jó olvasást :)



15. rész: A szülinap és az az éjszaka ami megváltoztatta az életemet
 

Reggel nagyon jól ébredtem. Pontosabban mondva nagyon jól ébredtem Bridgitre, mert beugrott az ágyamba hogy: Boldog Szülinapot. Hát igen 21 éves lettem. Miután kiment a szobámból lementem a nappalibba. Ahol mindenki ott volt kivéve Jessicát, és mindenki felköszöntött, ami nagyon jól esett. Megreggeliztem majd felmentem a szobámba letusoltam és felvettem, amit elöl találtam. Ekkor megcsörrent a telefonom Jenna volt az:
- Oh, szia. - köszöntem kedvesen
- Szia. Csak azért hívlak, hogy nincs, kedved átjönni ma este csak úgy beszélgeti?- kérdezte én pedig kicsit letörtem, hogy nem is köszöntött fel
- De persze átmehetek. - válaszoltam kicsit letörve
- Jó akkor, 8-kor várlak. - mondta és letette
A délutánom nagyon rosszul telt, mert senki sem hívott, sőt alig köszöntöttek fel Facebookon is, és halálra untam egész nap magamat. Ezért inkább segítettem anyának a nagytakarításban.  Segített elterelni a gondolataimat. Egészen 6-ig takarítottunk. Leültünk a kanapéra fáradtan.
- Nagyon szép rend lett. – mondtam körbenézve
- Hát igen. A segítséged nélkül nem mentem volna semmire sem. De mi van veled ma? Olyan szomorú vagy. Nem örülsz az ajándékodnak?- kérdezgetett
- De nagyon is örülök. Csak…egy barátom se köszöntött fel. - mondtam csalódottan
- Biztosan elfelejtették. - nyugtatgatott
- Azén szülinapomat elfelejteni? Lehetetlen!.- mondtam kicsit öntelten és sírva felrohantam a szobámba

Alig pár percet ültem bent és máris kopogást halottam az ajtómon. Anya volt az:
- Bejöhetek?

- Gyere. - mondtam
- Nyugi jó. Biztos majd felhívnak. - fogta meg a kezemet
- Lehet, bocsi hogy úgy ordibáltam veled csak ideges voltam. - mondtam átölelve őt
Még egy jó ideig beszélgettünk a szobámba. Elmeséltem, hogy, hogy állok Niallel és kitárgyaltuk apát, hogy mennyit eszik mostanában. Miután látta, hogy egyedül szeretnék lenni kiment a szobámból. Már 5 óra fele járt az idő ezért úgy döntöttem, hogy elmegyek lefürdeni. Imádtam/Imádok fürdeni szóval több mint egy órát ültem a kádba. Utána felmentem az internetre nézni valami buliba való hajat, mert nem akartam kiengedve hagyni. Mikor meg találtam a tökéletes haj tippet elkezdtem öltözni, megcsináltam a hajamat és ki sminkeltem magam. Kész lettem. Odamentem a tükörhöz és megnéztem magam. Elégedett voltam a tükörképemmel (nagyabból). Lementem a napaliba ahol ott volt anya és apa is.
- Nagyon jól nézel ki- dicsért meg apa
- Köszönöm. Majd hívlak titeket hogy mikor jövök!.- mondtam miközben felvettem a kabátomat
- Rendben. Szia, kincsem - puszilt meg anya és kimentem a házból
Az út kb. 10 perc volt. Hamar odaértem. A házban le voltak kapcsolva a villanyok. Mikor odasétáltam az ajtóhoz bekopogtam. Jenna nyitotta ki:
- Oh, szia, már vártalak. - mondta és megölelt

- Szia. - csuktam be az ajtót mögöttem
Ezután jött, amire soha se számítottam. Jenna felkapcsolta a villanyt és ott voltak a legjobb barátnőim. Hilary, Kate, Cher, Ben a suliból még „pár száz” haver és a Niall is. Nagyon megörültem. Először szó hoz se jutottam a meglepettségtől. Miután feleszméltem a sokkból rögtön megöleltem mindenkit és mindenkitől megkaptam az ajándékot. Legutoljára Niallt hagytam:
- Szia, kincsem. - mentem hozzá és egy csókkal fogadott
- Nagyon örülök, hogy itt vagy. - mondtam átölelve
- Itt az ajándékod nézd meg. - mondta miközben elkezdtem kibontogatni a kis dobozkát
- Úristen ez gyönyörű. - mondtam miközben segített feltenni a láncot
- Nagyon köszönöm. - mondtam és megcsókoltam
Ezek után elkezdtünk bulizni, nagyon jól éreztük magunkat. Megmondom őszintén kicsit be is csiccsentettem. Fél 1 fele járt mikor elkezdtem álmosodni nem tudom miért így Niallel felmentünk az egyik szobába. Ott még volt pár pohárpezsgő, amit megittunk, így egyből kiment az álom a szememből. Beszélgettünk, nevetgéltünk kés… megtörtént. Reggel 5 körül ébredtem. Mellettem Niall még aludt, de nem, sokáig mert felkeltettem.
- Jó reggelt. - mondtam miközben adtam egy puszit az arcára
- Neked is kincsem, hány óra van?- kérdezte felülve
-5 körül, én megyek, felöltözök és felhívom anyát 2 perc és jövök. - mondtam miközben kimentem a mosdóba
Visszamentem a szobába ahol már nem láttam Niallt. Ezért úgy döntöttem, hogy lemegyek a napaliba és hát ott volt Bennel beszélgetett.
- Szia Ben. - köszöntem kedvesen
- Hello, hallom jól telet az éjszakátok. - mondta Ben
- Hát igen, Niall nekem mennem kell haza tusolni és összeszedni a cuccomat, mert iskola van ma. - néztem Niallre
- Menj csak, én is megyek. Köszi, mindent Ben.- nézett vissza Niall Benre
- Nincs mit. Sziasztok. - mondta mi pedig elmentünk 
A következő utcasaroknál NIalltől elköszöntem, mert s másfelé ment. Közben pedig anya hívott.
- Hol vagy? Azt mondtad 10 perc és itt vagy. - mondta idegesen
- Anya már a ház előtt álok. - mondtam miközben becsöngettem és eltettem a telefonomat
Bementem a házba. Láttam anya arcán, hogy már füstölög az idegességtől, de apa nem apa csak kuncogott mellette.
- kislányom! Hol voltál? Hogy képzeled, hogy ilyen sokáig távol maradsz?- kérdezte anya
- Hagyd már fiatal, neked is volt, amikor később mentél haza. Emma menj fel nyugodtan a szobádba. - intett apa
Miközben mentem fel a lépcsőn halottam hogy apák veszekednek RAJTAM. Gyorsan letusoltam és átöltöztem, majd bekapcsoltam a gépemet, mert még csak 6 óra volt. Nem volt senki Facen ilyen korán ezért úgy döntöttem, hogy lefekszek kicsit aludni. Aludni nem sikerült, de át tudtam gondolni az egész estémet. Igazából sokra nem emlékeztem csak arra, hogy megtörtént. 7 körül bejött anya. 
- Te alszol?- kérdezte
- Nem csak lepihentem. Még mindig haragszol?- kérdeztem hozzá lépve
- Nem. De máskor ne csinálj ilyet rendben?- kérdezte
- Rendben. Hány óra van?- mondtam
- Negyed 8. Gyere enni kész, van a reggeli. - mondta miközben kiment a szobámból
Ezek után csak úgy teltek a napok hetek. Közben kiengedték Jessicát és már 2 hónapja voltunk együtt Niallel. Voltam egy táncversenyen ahol Cherrel és Kattel országos 2.-ok lettünk, ami nagyon jó eredménynek számított. Egyik nap elkezdett görcsölni a hasam, de iszonyatosan éppen otthon voltam.
- Bridgit, hívd anyát. - mondtam miközben lerogytam a fürdőszobába
Pár másodperc múlva már előttem is volt anya.
- Mi a baj kicsim?- kérdezte anya
- Görcsöl a hasam és hánytam. - mondtam hulla fehéren
- Hívjátok a mentőket. - kiabálta anya
Ezután képszakadás volt. Nem emlékeztem semmire se csak annyira hogy elájultam.
Mikor kinyitottam a szemem a kórházba voltam és egy idős ember ált mellettem fehér köpenybe.
- Ön az orvosom?- kérdeztem kinyitva a szememet
- Igen. Kórházba van. - mondta körülnézve
- Arra rájöttem. Mi bajom? Miért vagyok itt?
- Ön kisasszony…..